Viharmadár
Írta: Kovács L István
Mélyre
szállt a sötét felleg, szél bömböl,
habosra
korbácsolja a tenger ringó tükrét,
s mintha
nem lenne benne elég víz,
belezúdítja
nehéz, piszkosszürke terhét.
Vijjogva
száll egy madár, hangját elnyeli a vihar,
de
ösztöne viszi, hajtja, erős akarata kitart.
Szembe
szál a dühöngő széllel, nagyokat csap szárnya,
nem
hagyja magát, az elemi erő hiába tépázza.
Nem
világít neki torony, nincs jelzőtábla,
nem
támaszkodhat vezérlőcsillagokra.
Nem lát
semmit körötte sötét minden,
nem téved
el mégsem, útját vigyázza az Isten.
2019.
május 19.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése