Mi csendben
szeretünk
Írta: Kovács L. István
Együtt
hallgatunk,
bár
lenne pár szavunk,
mégis,
e közös hallgatás
több
mint ömlengő vallomás.
Magunk
elé nézünk,
néha
egymásra is, lopva,
foglyuk
egymás kezét,
egy az
érzés, egy a vágy,
de nem
mondjuk ki soha.
Mi
csendben szeretünk,
a
hallgatás nem hazudik,
a
szívnek nem kell szó,
jólesik
e néma vibráció.
Azért én
elsuttogom,
füledbe
lehelem halkan,
mit
szívem dúdol dalban,
és mégis kimondhatatlan....
2016.
augusztus 10.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése