Madárlátta
végtelen
Írta: Kovács L István
Álmodtam
egy világot, ma még madár látta végtelen,
álmom
szárnya vitt el oda, hogy megfesthessem képeken,
Álmodtam
egy világot magamnak, csak még elindulni félek,
pedig
színesek, csábítóak a fények.
Indulnék,
még visszahúz a megszokás, a kényelem,
de
tol az unalmas szürke lét, a monoton életem.
Kihívom
magam, az ismeretlenbe kell egy túra,
nem
tudom, madárlátta végtelenben hol lépjek az útra.
Mert
álmodtam egy világot, ahová nem vezet ösvény,
majd
ott lesz út, ahol végig megyek, kitaposom
én.
Lábamon
bakancs, tarisznyámban szándék, bennem akarat,
mély
levegő, indulok, megkeresem, beváltom az álmomat.
2019.
június 8.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése