Kávéfüggő

Kávéfüggő

Írta: Kovács L István

Ébresztő hajnali dallam,

fejedben iszonyú zaj van.

Kócos a hajad, a lelked,

szédelegsz, keres valamit a kezed.

Rátalálsz a gáz gombra,

meg is gyújtod nyomban.

Pár pillanat s jön a mennyei muzsika,

körül leng a kávé illata.

Forró de nem számít,

feszültségeden kicsit lágyít.

Fölteszed a másik adagot,

a fürdőszobát gyorsan lefoglalod.

Pár perc kész vagy, máris élvezed,

az újabb kávé készletet.

Lassan kortyolod,

míg fölébredsz végre,

alkalmas vagy a munkakezdésre.

Még lefolyik pár csésze,

néha habbal, vagy a nélkül,

de a nap véget ér végül.

Senki nem számolja mennyi volt,

mi végül ereidben áramolt,

és hozta számodra az éltető erőt,

a mindet túlélő érzést, a felemelőt.

Kibírtad ismét a napot,

dicséred, ki az embernek kávét adott.

2019. február 8.

Tiszakécske