A szívemet adom
Írta: Kovács István
Meg
van mindenem,
De
semmim sincsen,
A
szeretetem, minden kincsem,
A
szívemet adom, vigyétek.
S
ráadásnak itt vannak,
Karjaimból
az ölelések,
Ez
minden gazdagságom,
De
tőletek nem sajnálom,
Kiteszem
elétek!
Bár
vannak már rajta,
Foltok
és fércek,
Vágták
már balták és kések,
De
még dobog, még élek.
S
míg bele nem fullad magába,
Mint
csonkán égő gyertya,
A
saját viaszába,
Addig
a tiétek.
Oda
adom!
Vigyétek!
Másom nincsen,
A szívem minden kincsem.
Másom nincsen,
A szívem minden kincsem.
De
sebet többet,
Ne
ejtsetek rajta,
Már
nem fér rá több varrat,
És
hátha, valaki még akarja.
2014-10-19
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése