A Felhőlakó

A Felhőlakó

(Internet függő)

Írta: Kovács István

Reggel!

Még ki sem nyílt a szem,

de már klaviatúrán a keze,

keresi a bekapcs. gombot,

mit az este ki sem nyomott,

úgy aludt el,

kezében félbemaradt egy Enter.

Indulna a fürdőszobába,

szájában fogkefe, de szárazon rágja,

így bámul a Felhő világba.

Rég kihűlt a le sem főtt kávé,

pedig anélkül nem nyílik a szeme.

Menni kéne pisilnie,

de csak szenved,

talán párcseppet el is enged,

mert a Felhő az el nem enged.

Jobbnál jobb posztok, képek, idézetek,

hozzászól, oszt, beszélget,

nem tudja mire vélni az egészet,

hogy itt lógni miért szeret.

Szeme az órára téved.

Hopp, már el is kések,

Zuhany-pisilés, fogmosás,

Kávé jeges, nem érdekes,

(De vajon kifőzte le?)

Még egy pillantás a felhőre,

egy utolsó Enter,

gyerekek, bocs rohannom kell.

S a munkába érve,

az ajtón be sem lépve,

gyerekek, reggel a Felhőbe…

És már alig várja, hogy haza találjon,

hogy ismét a fellegekben járjon.

2014-11-13

Tiszakécske