Új élet küszöbén
Írta: Kovács
L István
Elrejti az erdőt a Tavaszi pára,
vágyik már a napsugárra.
Várja a simogató meleget,
télen fázott épen eleget.
Ám, még hamisan kel a reggel,
fázik, didereg, párát lehel.
De a kelőnap első sugara,
meleget hint a lombokra.
Üde zöld egérfül levelek,
szétfeszítik már a rügyeket.
Bimbóból virág nyit szaporán,
madár, kikeletet zeng a fán.
Új lendülettel pezseg az élet,
színeivel feledtetik
a hófehéret.
2017. március 29.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése