Sorskerék

Sorskerék

Írta: Kovács L István

„ Mert akit emberek fellökdösnek

annak az élete nem tisztul meg” (Illés Kugli)

Akár eldobott csikkek füstölgünk a porban,

osztozunk emberhez méltatlan sorsban,

sok, ki csak búsul égető, fájó magányban,

vagy lealázza magát a kocsmai homályban.

Rongyos-piszkosan kukában keresi mi ehető,

vagy találni bármit, ami pénzzé tehető,

mert ördög bánja, ha már nincs mit enni,

szomjazni rosszabb, hát bort kell venni.

A dolgozó is sanyarog, kerékbe van törve,

sok a munka, kevés a juss nem él meg belőle,

túlórában robotol, de bért még sem kap,

az elmaradt számlákon egyre nő a kamat.

Banki papírok a fiókba, felszólítás halmaz,

lejárt minden idő, kilakoltatást alkalmaz,

vita, veszekedés vádak oda-vissza,

kettétört élet, levét a család issza.

És a kerék fordul, mely sosem járt magasan,

hiába kapaszkodott a küllőbe, ő is a porba’ van,

az utcai harc kemény, kevés a kuka az sem a régi,

hiába a turka, már abból sem lehet élni.

„Mert akit az emberek fellökdösnek…”

2017. augusztus 11.

Tiszakécske

 Kép: Demes Ferenc alkotása