Új haza kél

Új haza kél

Írta: Kovács L István

Pannónia, híres- hírhedt ősünk Atilla birodalma,

elveszejtette a testvérek hatalmi harca…

A Kárpátokon túl, szűk lett a sztyeppe,

egy vezető népével útra kelt, új hazát keresve.

Álmos vezért hosszú útján erre hozta lába,

itt rokon népek élnek, itt legyen hazája.

Kárpátok karéjában, székelyek, avarok, jászok,

régóta nyomták őket frankok és bolgárok.

De zsarnokot űzni, csak kemény csatákkal lehet,

így alkotni kell egy közös, nagy sereget…

Szövetséget kötni kehelybe hull a horkák vére,

s megvetni lábát harcol az egyesített törzsek népe.

Álmos ereje gyengül, de marad kende,

a hadak vezetését fiának, Árpádnak adja,

és egy szép napon így szól fiához apja:

„-Fiam! Nem várhatunk tovább!

Indulnunk kell!

Vezesd népünket Atilla király örökébe!”

És megjött a jel, Turul karmaiban egy kardot cipel.

Isten kardját hozta, és Árpád közelében ejti azt el,

Árpád kihúzván a földből kérdi:

„- Akarjátok-e visszafoglalni örökségünket, Pannóniát?

- Akarjuk!!! -

- A magyarok Istene nevében utánam! –„

És megindult a végtelen menet…

A honfoglalásnak nagy volt az ára,

szövetségesi árulás, csel, sok vér a számla.

Az utolsó győztes csatát, Szernél vívták,

ma emlékhely, Ópusztaszernek hívják.

A harc sűrűjében paripa nyerít, prüszköl és fúj,

habzik a hát, feszül az ín a pata kapálva rúg,

Kemény kéz tartja a kantárt, fájón feszül a zabla,

a legsűrűbb harc felé sarkantyúval biztatja a gazda.

Előre-előre a hangzavarban rekedten rikolt a kürt,

fegyverek csattannak, mindenki keményen küzd.

Lendül a kard lecsap, fröccsenve buzog a vér,

drága nedűben ázik a föld, de a holnappal új haza kél.

Az idézett dőlt betűs sorok a Google, Vérszerződés című,

írásból valók

2017. augusztus 26.

Tiszakécske