Új barát

Új barát

Írta: Kovács L István

„Autó fékez. Gazdája végleg
terhétől megszabadul.”

…de, fék csikordul újra,

félre áll s az útra,

kilép egy ember,

Óh te szegény állat,

ne sajnáld a volt gazdádat.

Ne az árokban leld halálod,

jobb helyre viszlek, meglátod.

S az út hegyeken fák között kanyarog,

Ő csak bámulja az ablakot,

tipródik, vajon mi lesz sorsa,

és miért is lett kidobva.

De már nincs idő a töprengésre,

megérkeznek egy házhoz végre,

szép nagy ház a fenyők között.

Gyógyító friss levegő,

kedélye még szomorú,

de már érződik az erő,

Néhány nap, s feledve tán minden,

ilyen élete nem volt, mint itt fenn.

Nem a szobában ül naphosszat,

kinn az udvaron ugrándozhat,

nyakára nem tettek szíjat sem láncot,

nem mondja senki, hogy lábhoz,

bár hová megy, viszi magával a gazda,

barát lett itt, hű társ nem szolga.

2017. augusztus 9.

Tiszakécske.

Az idézett két sor Vaskó Ági „A hűség ára” című versből