Szikla tetején

Szikla tetején

Írta: Kovács L István

Forgat, keringet az élet,

fölkap, lerak, újra fölkap,

mint szél a pitypang pihéket.

Könnyedén röpít ide-oda,

meghemperget, falhoz vág,

mert az élet néha mostoha.

Ha nyögve is, de fel kell állni,

pár lépés fáj, mégis menni kell,

már, nincs mire várni.

Van, hogy megkínál jóléttel,

ínycsiklandó tál, habos a torta,

de délibáb az asztal, s rajta az étel.

A hab is csak álca, hazug a torta,

alatta keserű a csokoládé íze,

rájövünk, ha arcunkba tolta.

Visz a szél, görget az élet, nagyon kemény,

valahol megtaláljuk a helyet,

gyökeret verünk, mint gyopár a szikla tetején.

2018. január 7.

Tiszakécske

Kép: Web.