Vonalkód
Írta: Királdi-Kovács István
.
Elvesztem
magamban valahol,
fázom,
szomjazom, éhezem,
adat
vagyok, mint vonalkód létezem.
Nincs
nevem, arcom, képem,
nincs
lakhely a térképen,
csak
koordináták, és vonalak
Kezemben
plasztik lapok,
mindegyiken
más vonal vagyok,
Eü,
lakcím, jogosítvány, személyi,
luxus,
de még merem remélni,
hogy
valaha megtalálom magam.
Hogy
önazonosságom nem bizonytalan.
Bank,
posta, közhivatal, sorszám,
név
nem kell, csak igazolvány,
az
intéző egykedvűen bámul a villogó képre,
és
újabb számmal előjegyez a jövő hétre.
Fülszám
kéne egy vonalas krotália,
vagy
homlokra sütött bélyeg,
hadd
lássam a tükörben,
hogy
én, én vagyok tényleg.
.
Elvesztem
az ügyvitel poklában,
Egy
adathalmaz sötét gyomrában.
Ha
úgy véled ismersz, valami dereng,
jöjj,
keress, valahol találj meg.
Ha
még emlékszel rá, mondd a nevem.
Majd
neked én is megteszem.
.
2018.
január 30. jav: 2024. 01. 30.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése