Tánc
az esőben
Írta:
Kovács István
Kihalt
utcán sétálok,
langyos
eső esik,
lassan,
rám esteledik.
Nézem
a csillogó macskaköveket,
a
vizes kövön ringó esti fényeket.
Egy
kapu alatt, verkli nyekereg,
kopott,
öreg szerszám,
már
a hangja is remeg.
Régi
a nóta is,
mit
játszana rajta a mester.
Gyakorol,
szerenádot ad,
nem
lehet tudni,
vagy,
csak a kintornás,
nem
tud aludni.
Hirtelen
csend, elhallgat kicsit,
majd
rázendít újra,
mintha
nem is az a verkli volna,
vagy,
talán más lett a mester,
egy
szép keringőt kezd el.
És
száll a dal az éjszakába’,
kinyílik
sok ablaktábla,
mint
ha a dal, oda szólna,
mintha
az utca boldog volna,
az
ablakban, mindenki a dalt dúdolja.
És
szépen szól a dal,
s
én táncolok az esőben,
karomban
álmaimmal.
2015-07-30
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése