Ahol a végtelen...
Írta: Kovács L. István
Végtelen a sivatag és végtelen a
tenger,
néhol mégis összeér, végtelen
szerelemmel.
Partot a víz, hol szelíden, hol vadul
nyaldossa,
és e kapcsolat a gyümölcsét lassan
meghozza.
Hol a végtelen véget ér, és vizet kap a
föld,
nőnek pálmák, virágok, fű és minden,
ami zöld.
És kijárnak a vízből, sokan kétéltű lények,
homokban keresni helyet tojásnak,
petének.
Hol a végtelenek találkoznak, indul új
kezdet,
Azt soha ne hidd, hogy nincs vége a
végtelennek.
2015-11-09
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése