Rózsák
a kötényben
Írta:
kovács L. István
Isteni szeretet
kedves, hű leánya.
Mint az
esthajnalcsillag úgy ragyogott,
a világ
csúf ködében utat mutatott.
Már
gyermekként, játékait félre tette,
hogy
mindenek előtt, Istent szerethesse.
Egy ősi,
királyi családban született,
még sem
érdekelte nemesi etikett,
az
embereket egyenrangúnak vélte,
és a
szeretet oltárára emelte.
Amikor
böjtöt vállalt, semmit nem evett,
élelmet
vitt, s etette a szegényeket,
a vár
konyháját, éléstárát kifosztja,
mit
talál benne, éhezők között szétosztja.
Kötényében
éppen vitt néhány kenyeret,
megkérdezték
tőle, mit viszel Erzsébet?
Rózsákat,
hiszen mit vihetnék egyebet,
és
megmutatta a szép rózsafejeket.
mivel
oly erős volt Istenbe vetett hite,
hogy hazugságon
őt senki ne érhesse,
és
szégyennek pírja arcát ne égesse,
a szép cipókat
az Úr rózsává tette.
2015-11-19
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése