A hintaló kalandjai 3.

A hintaló kalandjai 3.

Mikulás

Írta: Kovács L. István

Hó, ho, hó hintaló,

tarka szőrű kis csikó,

lehullott az első hó,

kalandrétünk jól belepte,

tél, apónak fehér leple,

nincsen virág, tarka lepke,

nézd a fenyőfákon mily szép csipke,

hóból, dérből tél kötötte.

Térdig érő fehér hóban,

gyönyörködünk csengőszóban.

Ütemesen szól a csengő,

azt jelenti,  Mikulás jő.

Rénszarvasa fut sebesen,

szánkója, siklik szép csendesen,

a házaknál meg, megáll,

a Mikulás ki, bejár,

ajtónkon is kopogott,

hozott nekünk csomagot,

nem is egyet, többeket,

édességet keveset,

meséskönyvet, verseset,

és egy szánkót, újat

gyere csikóm húzzad.

Én leszek a télapó,

hó, ho, hó, kis csikó,

kalandozni jaj de jó. 

2015-11-26

Tiszakécske