Az én
világom
Írta: Kovács L. István
Repedező
álarc, hulló, málló vakolat,
ezek nélkül
tudod e adni önmagadat?
Szétfoszlik
a világ, s elröpül pilleszárnyon,
semmivé
vált a hit, a remény s minden álom.
Magamból
egyedül már csak az arcom őrzöm,
hogy rongyaimból,
újat, valóságot szőjön.
Van még
némi bizalmam soha nem adom fel,
nincs
szükségem álcára, de glória sem kell.
Csak egy
a vágyam, hagyjanak élni szabadon,
én
a világomat, majd építem s vakolom.
2016-02-03.
Tiszakécske.
Art: Ildikó Földesi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése