Út menti
fák
Írta: Kovács L. István
A fasor
között tovaszalad az út,
én vele
szaladok, velem jön a múlt,
gyermeki
emlékeim integetnek,
fák
közül mosolyogva rám köszönnek.
Lestoppolnak,
megállok néhány szóra,
és emlékezem,
halkan elmormolva,
ami
éppen ott történt, valamikor,
oly
régen, talán nem is volt olyan kor.
És
mégis, sokszor vissza, visszajárok,
gondolatban,
hol hegy és völgy ringatott,
és az
út, mely haza vezet, csendesen
az erdő
mélyén, fák között kanyarog.
2016.
február 15.
Art: Kasza Lászlóné Györgyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése