Vágylak...
Írta: Kovács L.
István
Vágyom érted az igaz fényre,
a csillag-idejű messzeségbe.
Vágyom karod őrző melegére,
szemedben villanó reményre.
Vágyom a zöld tavasz illatára,
erdők, mezők tarka virágára.
Vágyom szerelmes karodra,
ölelésed tartson engem fogva .
Vágyom, de nem tudom hova,
boldogságnak merre otthona.
Vágyom, amíg érkezik az este,
takarja titkaim sötétség leple.
2016-02-07
Tiszakécske.
Art: Ágnes B Erdei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése