Hárpia

Hárpia  (Házsártos ember)

Írta: Kovács L. István

Békét akarsz, de háborút szítasz,

bárkit, bárkivel összeuszítasz,

nyelved mint a kard, éles penge,

kinyitod a szádat köszönet nincs benne.

Lángot lehelsz, dobálod a sarat,

ahová lépsz üszök, feketeség marad,

fölhergelt lelkedben soha sincs béke,

nyugtatásra válaszod: Na, még csak az kéne!

Nem figyelsz semmilyen intő szóra,

a nyugalom nálad nem is jöhet szóba,

pedig, le kéne higgadni, befogni a szádat,

a türelem nagy kincs és sohasem várhat.

2016. május 22.

Tiszakécske