Nem
haragszom...
(egy elhagyott
gyermek kérésére)
Írta: Kovács L. István
…én azt
hittem ajándék vagyok,
de te gyötrelmet
éreztél, s bánatot,
mit apró
létem okozott neked.
Eldobtál
régen, még a szülőágyon,
nélkülöz
életem, utánad hiába vágyom,
kérdések
maradtak, de nincs felelet.
Nem
akartál, nem örültél, mikor lettem,
megadattam,
de elengedted kezem,
fájdalmat
okoztál nekem, s magadnak.
Mégis,
itt állok sírodnál, rád gondolok,
te kérdéseket
hagytál, én virágot hagyok,
Nem
haragszom, de hiányod ma is érzem.
Nem
tagadlak meg, én így is a tied vagyok,
bárhol
vagy is, legyen boldog Anyák napod,
Nyugalmad
vigyázza Isten kegyelme.
2016.
május 1.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése