Búcsú
Írta: Kovács L. István
Nehéz a
szív, oda az értelem,
nem
tudja, senki miért teszem.
S ha
mégis, már késő szánni,
elég
csak a kötelet elvágni.
A
figyelem nekem már minek,
életem
nem menti senki meg.
Elmegyek
csendben, ne legyek teher,
silány,
földi életemmel.
Könnyek
ne hulljanak hiába síromra,
törődés,
míg éltem addig kellett volna.
Visszaadom
Istennek lelkemet,
hamuvá
égessétek el testemet.
2016.
november 28.
Tiszakécske
Kép: Viktor Szekeres
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése