2016. november 3., csütörtök

Lennék



Lennék
Írta: Kovács L. István

…de, csak a vágy él, 
valahol.
Pedig lennék fa,
hogy át ölelhess,
bűntudat nélkül.
Virágzó réten fű,
hová fáradtan,
leheversz végül.
Tarka pillangó,
ami könnyedén,
a válladra száll.
Egy bokor ágán,
neked daloló,
boldog kismadár.
Fürdőlepedő,
mi átölelve,
lágyan simogat.
Magában őrzi,
minden elrejtett,
vágyad s titkodat.
És lennék hold,
mi ezüstjével,
betakar éjjel.
Óvnám álmaid,
hogy a hajnallal,
ne guruljon széjjel.
És lennék első, 
ki nem kérdezi,
ki vagy...

2016. november 04.
Tiszakécske

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése