Rejtett
világ
Írta: Kovács L. István
Zárt
ajtód mögött titkok élnek,
fátyolba
bújt érzékeny lélek,
rajta,
csak fénylő szemed a rés,
belátni
rajta nagyon kevés.
Szeretném
megfogni a kezed,
rögös
úton együtt menni veled,
lépkedni,
nem kérdezni semmit,
nem egyedül mész, érezzél csak ennyit.
Támasz
lennék, ha botlik a láb,
hallgató
fül, ha szólna a szád,
és
végtelen hosszú csended,
ha, azt
vágyná zaklatott lelked.
Tán
kinyílik egyszer az ajtó,
ismeretlen
jön, nem neked való,
érzelmeid
függöny mögött, félsz,
mert
egy mély, rejtett világban élsz.
2016.
november 9.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése