Könnycsepp
Írta: Kovács L. István
Gyöngybetűkkel
írt apró levél,
posta
hozta, nem az őszi szél.
Pirulva,
mint diák korunkban,
gondolom,
úgy írtad titokban,
én is úgy,
rejtetten olvasom.
Ahogy
bontom, reszket a kezem.
Szívem
hevül, nagy az izgalom,
rég túl
vagyunk az iskolapadon,
de a
fura érzés itt maradt,
megcsúfolni
minket, korunkat.
Lassan
nyitom ki a levelet,
mint
előjátékot, élvezem.
Már érzem
a finom illatot,
mit, írás
közben kezed hagyott.
És az aláírás
helyen,
itt
hagytál egy könnycseppet, nekem.
2016.
november 29.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése