2016. november 29., kedd

Könnycsepp



Könnycsepp
Írta: Kovács L. István

Gyöngybetűkkel írt apró levél,
posta hozta, nem az őszi szél.
Pirulva, mint diák korunkban,
gondolom, úgy írtad titokban,
én is úgy, rejtetten olvasom.

Ahogy bontom, reszket a kezem.
Szívem hevül, nagy az izgalom,
rég túl vagyunk az iskolapadon,
de a fura érzés itt maradt,
megcsúfolni minket, korunkat.

Lassan nyitom ki a levelet,
mint előjátékot, élvezem.
Már érzem a finom illatot,
mit, írás közben kezed hagyott.
És az aláírás helyen,
itt hagytál egy könnycseppet, nekem.

2016. november 29.
Tiszakécske

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése