Ne kérdezz...

Ne kérdezz…

Írta: Kovács L István

Most, ne kérdezz semmit, nem akarom,

csak fogd a kezem, úgy kísérj utamon.

Szálljunk együtt, mint csapongó gondolat,

repüljünk, hagyjuk hátra a gondokat.

Csak jöjj, velem most van itt a nyár,

megyünk, mint a szél, annak sincs határ.

Vidáman kacagunk, jókedvünk az égig ér,

nem baj, ha a szabadság rövidebb egy kiflinél.

Fussunk várnak a hullámok a hűs habok,

izzik a nyár, mint a fagyi lassan olvadok.

Ugorjunk a vízbe, estig csobbanunk,

majd a csillagfénynél lassút táncolunk.

Ne kérdezz, csak jöjj velem.

2017. július 10.

Tiszakécske

Kép: Hainrichffy Kata