Sorok
között…
Írta: Kovács L István
Míg más
sóváran a csillagokba vágy,
én itt a
sorok között sétálnék veled,
mennék,
mint egy rák, hogy lássam a szemed,
verseket
mondanék, vagy prózarészletet,
és Te
mondanád nevetve: Te kis bolond,
versben
udvarolni, hódítani nem divat már.
Lepleznéd,
zavarod, de én látom, jól esik.
Tudod a
szemed az a szép, mindent elárul,
lesütöd,
kicsit pirulsz, ez is jól áll neked.
Még
mondok valamit csak úgy lehelve,
talán
meg sem is hallottad, de érzed.
Aztán
megkíméllek, hallgatok,
csended
lettem, megfogom kezed,
itt, a
sorok között Te, vagy aki vezet.
2017.
július 15.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése