Úri muri

Úri muri

Írta: Kovács L István

Büszke tartású lányok, hölgyek és dámák,

mind hercegnő, ki most váltja valóra álmát,

farmerhoz szokott szürke, merev derekú urak,

frakkal és szmokinggal álcázzák magukat.

Habos fehérbe öltözött első bálozó lányok,

frizura költemények és mély dekoltázsok,

fennkölt pír az arcon, púder és szemfesték,

fényes a bálterem, mesterkélt a szendeség.

Hideg tekintetek, fagyos mosolyok hűtik a termet,

még feszített a hangulat, mindenkit irigyelnek,

megbámulnak, megszólnak, vagy átnéznek rajta,

Istenem, de jó, hogy tükör nem került a falra.

Apák mellén látványosan dagad a büszkeség,

megmutatom ki vagyok, bár foltos a tisztesség,

kifizettem az árát, itt van, szórakozik a családom,

bálozzék az ifjúság, én ebben is üzletemet látom.

Gazdagon terített svédasztal körül folyik a séta,

mit is egyenek most, mit tegyenek tányérra,

ezüst tálcák járnak körbe, poharakkal teli,

hangulatot oldani mindenki a pezsgőt nyeli.

Egy asztal előtt lányok várják, hogy sorra kerüljenek,

Hercegnőválasztáshoz ruhájukra számot tűzessenek,

a leány sort az ifjú urak ábrándozón, vágyakozva nézik,

keresik, kire szavazzanak és táncra melyiket is kérik.

Megszólal a zene a Monti csárdást játsszák,

de a diszkóban ezt a táncot soha nem is járták,

keringőhöz is jobbára képzett táncosok állnak,

újra kéne indítani az illem és tánciskolákat.

Éjfélhez közelít az óra, tetőfokán van a hangulat,

kipirultak a hölgyek, enyhén illumináltak az urak,

bizottság által megszámláltattak a szavazó cédulák,

XY lett a legszebb lány Ő kapja meg a koronát.

Lett két udvarhölgy is, gurult az aranyalma,

de csak szimbólumok se hírértéke, se hatalma.

Véget ért a kötött program, szabad a vásár,

villan a foguk fehére, most jön, amit te sem vártál.

Adománygyűjtés, önzetlen, jótékony cselekedet,

voltak kik szerényen töltötték ki vaskos csekkjeiket,

vagy kilétét fedve borítékot tett be névtelenül,

óh, kultúra, akadt ki a kevésért mellét verte féktelenül.

Meglátszott ki az, ki jó nevelést, gyerekszobát kapott,

kire őse sárguló pergament és igazi kék vért hagyott,

és ki az, aki csak úgy lop(akod)va került az uborkafára,

nem utal pergamen sem őseire, sem örökölt birtokára…

2017. július 19.

Tiszakécske