2021. február 23., kedd

Nóra a felfedező

 

Nóra a felfedező

Írta: Kovács L István

 

Nóra elindul, kalandot keres,

hátha valami ismeretlent felfedez.

Vállán hátizsák, kezében ceruza és füzet,

ha kincset talál, legyen hová tegye,

és amit el nem tehet,

azt rajzban őrzi meg a füzet.

Mert, hogy el ne feledjem,

nagyon jól rajzol a kicsi szentem.

Apró lába rója az erdőszéli utat,

szép kék szeme csodák után kutat.

 

És máris talál, olyat, ami tetszik,

két ág között szépen szőtt pókháló,

szélén egy jó nagy pók fekszik.

Hat lábával kényelmesen elterül,

várja hálójába mi kerül.

Nem zavarja, de lerajzolja legott,

addig míg őkelme nyugodt.

Tovább sétál szépen lassan,

hopp a lába alatt egy ág roppan,

meg is torpan hirtelen, lenéz a földre.

 

Óh, egy szép nagy csiga kúszik át előtte.

Hosszú fényes csíkot húz maga után,

rászól Nóra, állj csak meg kis komám.

Maradj nyugton, mint egy jó modell,

ha lerajzoltalak én, viszlek el.

Átviszlek az úton szépen, jobb lesz neked a zöld réten.

De a csiga nem állt meg, csak hallgatott,

szép óvatosan tovább ballagott,

nagyon lassan, mert bizony nehéz a háza,

így került róla portré a füzet lapjára.

 

Egyet gondol, a hátizsákot leveszi,

növényt gyűjtök, s a füzetet elteszi.

Virágot és levelet szed földről, fáról,

útilaput és egy kicsit a páfrányból.

A fatörzse milyen barna, mi nő rajta érdekes,

puha, mint a szőnyeg, simogatni érdemes.

Nézi-nézi hosszan gondolkodik,

eszébe jut, anya a moháról mesélt már valamit.

Tetszik neki megsimítja még egy párszor,

és haza indul, le ne késsen az uzsonnáról.

 

De haza jutni nem egyszerű,

hol itt, hol ott villan valami napszerű,

utána fut, de a valami gyorsan ellibben,

egy harangvirágon megpihen.

De szép a sárga pillangó kék virágon,

lerajzolom, csak addig el ne szálljon.

Előveszi hamar a füzetet,

és a pillangó máris a lapon libegett.

Tovább menne, de nem lehet,

hirtelen valamit megint felfedezett.

 

Gombák állnak ott a bokor alatt,

fején mindnek sötét barna kalap.

A gombához nyúlni nem szabad,

tudja jól, de még egy lap maradt.

Lerajzolta apának azt is szépen,

túl van a mai felfedezésen.

Haza is ért éppen uzsonnára,

evés után be nem állt a szája.

Elmesélt mindent, amit felfedezett,

és anyuval közösen nézték meg a füzetet.

 

2019. 10. 06.

Tiszakécske

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése