A
társkereső
Írta: Kovács L. István
Ül a
festő mélabúval,
a lelkében
háborúval,
állványon
van fehér vászna,
nincs
modellje, társasága.
Palettáján
festék szikkad,
modell
ugyan honnan akad,
fejét
töri szegény ember,
ez a
magány néki nem kell.
Portréfestés
volt a terve,
nincsen
akit lefesthetne,
megvakarja
feje búbját,
előveszi
a pipáját.
Sétál
egyet a szobába’
gondolkodik
meg, meg állva,
hoppá
meg van, és föltekint,
a tükörképnek
oda int.
Megtaláltam,
de jó alany,
lefestem
hát saját magam,
vászna
mellé széket rakott,
modelljének
tükröt adott.
2016-01-03
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése