Királyi
hang
Írta: Kovács L. István
Ősz
sétál és pára száll a hegyek között,
a fák, bokrok
lombja barnába öltözött,
két
domb között, mélyen a hajlat legalján,
egy király
szerelmet üvölt baritonján,
hegyek
verik vissza harsogó mély hangját,
ezzel
adja tudtul igen magas rangját,
fennen
hirdeti e kis völgyben ő az úr,
idegent
nem tűr meg, elkergeti vadul,
a
párzás jogáért harcba száll bárkivel,
háremétől
őt, senki nem űzheti el,
erőtől
duzzad, koronája a fegyver,
legény
legyen, az ki vele küzdeni mer,
buzogva
forr vére, szerelem dúl benne,
nincs
itt senki, aki kihívója lenne,
hárem
úrnak lenni nem egyszerű dolog,
bikaszíve
most még hevesebben dobog.
2016-01-24.
Tiszakécske
Kép: Kapcsos Károly Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése