2016. január 1., péntek

Még álmodnám



Még álmodnám
Írta: Kovács L. István

Még álmodnám, mint egy kis gyermek,
hogy vannak szőke tündérlányok,
és hófehér lovon hercegek.

Még álmodnám, hogy majd nagy leszek,
tengeren mint kapitány, hajót
vagy vonaton mozdonyt vezetek,

Még álmodnám, mint ifjú titán,
aki erős, forró a vére,
és  világot vált holnapután.

Volt, mikor álmodtam nagyokat,
fájdalmas  volt arra ébrednem,
az álmok lehetnek hamisak.

Még álmodnék, de már nem tudok,
már semmim sincs, mi ne fájna, és
túl korán jönnek a hajnalok.

Már utolértem a koromat,
amit lehetett elértem, már
butaság kergetni álmokat.

Titkon, már csak arról álmodom,
cseresznye virágzik, sétálunk
alatta, s én kezedet fogom.

2016-01-01.
Tiszakécske.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése