Vigyázok rád

Vigyázok rád

Írta: Kovács L. István

Mondd, ültetsz e magad mellé

csendes, magányos esten,

hogy míg elmeséled napod,

válladat ölelhessem.

És gondolsz e rám, amikor

párnádra hajtod fejed,

érzed e, ha csillagot látsz,

gyorsabban ver a szíved.

Te mindig itt, mellettem ülsz,

vállamon pihen fejed,

forró teádat kortyolod,

és én mesélek neked.

És veled sétálok éjjel,

mikor nem jön az álom,

az éjszakát, ne tépje szét

a hajnal, azt kívánom.

A szívembe csomagollak,

de látod, nincs rajta zár,

a szabadság tiéd marad,

s én a rab, vigyázok rád.

2016-01-25

Tiszakécske.