Megszületett
Írta: Kovács L. István
A férfi
még nem érzi milyen apának lenni,
hogy
milyen a gyermekét karjára venni.
Csak,
van egy kis lény eggyel többen lettünk,
de a
tény kicsit később érik meg bennünk.
Van tán,
ki féltékenyen néz az apróságra,
mert
neje vele foglalkozik, oda a boldogsága.
Vigaszt
kocsmában keres a haverokkal,
ám, mélyen
a lelkében egy hang megszólal.
Fülében
régi szólam, mint ha apja hangja csengne,
vigyázz
fiam a családra és a becsületre.
Ne ott
keresd, a kocsmában egyiket sem leled,
Haza
vár családod, otthon van a helyed.
S ahogy
telnek a napok, hetek, halad az idő,
lassan,
lassan az ész, a figyelem is meg nő.
Megérzi
a család szó súlyát, felelősségét,
szívére
öleli gyermekét, feleségét,
a
pillanatban új ember született, apa a neve,
a
büszkeségtől dagad férfiúi keble.
2016.
október 29.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése