Nem
bámullak…
Írta: Kovács L. István
…csak
szeretem nézni arcod,
szeretem
mi rá van írva,
hogy
vívod napi harcod,
s mégis
ha velem vagy,
nem
látszik a fáradság,
sem
kínzó teher,
nyugalmad
engem is felemel.
Csak
nézem a szemed,
a
mélységet keresem,
hogy érezzelek,
én is
felemeljelek,
s ha
akadna felhő
homlokodon,
elhessentem,
vagy lecsókolom.
Nem
bámullak…
2016.
október 25.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése