Örvények
között
Írta: Kovács L. István
A
pillanat elmúlt, hazugságok a listán,
ÉN nem
folytatnám a rossz napot,
de a
holnapot nem látom tisztán,
lesz
még, vagy az ékes szó becsapott?
A fény
káprázat, a zene kétes, hamis,
ahogy
mosolyom is fanyar, erőltetett,
mennék,
repülnék el innen magam is,
de
törött, bénult szárnyakkal nem lehet.
Álmok,
kaleidoszkóp színes gyöngyei
helyett,
cél nélkül lézengő lét szürkesége,
a
vágyak, mint törött üveg cserepei,
örvénylenek
elérhetetlen messzeségbe.
2016.
november 1.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése