Ő, nem
haragszik
Írta:
Kovács L. István
Szerette a szakmát, bár eredetileg nem
erre készült, de akkori tudása erre volt elég.
Így forgácsoló helyett lakatos lett.
Nem bánta egy csöppet sem, főleg mert
mikor a gyakorlati részen kovácsolni is tanultak, rá jött, hogy vasas szakmában
ettől szebb, csodálatosabb nincs.
A kapuk, kerítések és rácsok elkészítése
szabad alakító kézi kovácsolással katartikus élmény volt számára.
Mikor lehetősége nyílt, hogy otthon a
családi házánál, vállalkozásban dolgozzon, mestervizsga után kiváltott
engedéllyel bizony nekifogott.
A ló patkolástól kezdve, szerszámok
javításán, mezőgazdasági eszközök kovácsolásán át, mindenféle dísz és
használati tárgyak készítésével foglalkozott.
Volt pár irigye, sokszor följelentették a
zajok miatt, pedig mint vállalkozó dolgozhatott, és arra mindig vigyázott, hogy
soha ne kezdjen zavaróan korán és délután időben befejezze a hangos munkát.
Mégis volt év, hogy ötször kellett a vizsgáló
bizottság elé állnia a Tanács, majd az Önkormányzat illetékesei előtt.
Néha másik szomszédok is be lettek idézve,
mint tanúk. Ők nem örültek a huzavonának.
Egy alkalommal félre hívták és
felajánlották neki, hogy X összegért úgy megverik a följelentőt, hogy az anyja
sem ismer rá.
Megköszönte, de nem kérte a „szolgáltatást”.
Minek, egyiküknek sem lesz jobb, és a rendőrök azonnal rá gyanakodnának, mert
volt indíték!
Nagy megdöbbenést váltott ki, mikor azt
mondta: „Különben sem haragszom rá.”
Látszott is, mert a feljelentő évekig nem
szólt hozzá, pedig ő, mint feljelentett minden alkalommal, mikor találkoztak
köszönt neki, ahogy a napszak megkívánta, vagy amilyen hangulatban volt. Jó
reggelt, jó napot, vagy éppen, szevasz.
A családok beszélgettek, amit a gőgje,
nehezen viselt, de az ő családja nem törődött vele.
Körülbelül öt évig ment ez a haragszom,
nem köszönök vissza, mikor egy reggel mesterünk megdöbbenéssel hallotta vissza a
jó reggelt választ, köszönésére.
Az óta bár köszönnek, de barátilag még nem
beszéltek egymással!
A történethez hozzá tartozik, hogy soha
nem büntették meg, a feljelentés mindig megalapozatlannak bizonyult.
Egy vállalkozó, ki sok emberrel tart
kapcsolatot, nem teheti meg, hogy haragszik, legalábbis nem huzamosan.
De mesterünk soha nem tudott haragudni
igazán, ha fel is lobbant benne néha valami, elég gyorsan hamvába fúlt.
Ő mindig mindent megbocsájtott!
Van egy mondása:
Kitartó munkával, bármilyen tuskóból
lehet szépen díszített sétapálcát, vagy virágkarót, faragni!
2016. október 7.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése