Szétcsúszva
Írta: Kovács L. István
Szétszóródtam,
régóta nem tudom, már ki vagyok,
bohóckodom
egész nap, kergetem a tegnapot.
Lótok-futok,
mindig a múló időm kergetem,
utol
kéne érni magam, hogy dolgaimat rendezzem.
Belefogok
valamibe, „ne azt csináld, nem sürgős”
amoda
menj, szól rám a munkahelyi felelős.
Elfáradtam,
azt hittem otthon vár a pihenés,
ó én
balga, tudhatnám ez mekkora tévedés.
Elromlott,
elfogyott, megtelt, kiürült, nem bírom,
csináld
meg, vegyél, ürítsd ki, töltsd fel, gyere, segíts.
Hát csoda
e, ha azt sem tudom hol áll a fejem,
De
szétszórt vagy papus, állapítja meg a nejem.
Elalszom
a kádban a forró vízben pihenek,
rózsaszínű
álmok között simulnak az idegek.
2016.
október 6.
Tiszakécske
Kép: Emília Abonyiné Serbán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése