Jégmezőn
Írta: Kovács L. István
Széllovag
a jégmezőn,
kopasz
ággal harcol,
és fenn
az égi delelőn,
szürke
felhőt hajszol.
Utoléri megrázza,
mint a pehelypaplant,
vadul kergeti,
kavarja,
s
pelyhek, hullnak alant.
Mégis jégkristály
terhét,
puhán teszi
a földre,
óvón, mint
anya gyermekét,
takarja
hegyre, völgyre.
Éjjel
keményre fagyott,
a Nap is
elcsúszott rajta,
a sás
citerahúrt hagyott,
a dalt szélzenész
játssza.
Széllovag
jár fel és alá,
metszőn
vág hideg kardja,
fenn az
égen felhőt hajszol,
itt, lenn
a havat kavarja.
2017.
január 15.
Tiszakécske
Kép: Ágnes B. Erdei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése