Konyhai csendélet

Konyhai csendélet

Írta: Kovács L. István

Kézzel hímzett terítő az asztalon,

színes virágminták tarkítják gazdagon,

rajta porcelán tál, már divatja múlt,

egy ezüsttálcán kalács, morzsája hult.

A komód is fakult, megkopott nagyon,

de,még  jól mutat, mint egy kép a falon,

már öreg darab, mintha antik volna,

de, fiókján fénylik sárgaréz gombja.

Már kétszáz évet látott, történelem,

innen ered, ide köt a gyökerem,

itt nőtt koronája annak a fának,

amelyre én hajtottam egyik ágnak.

Ide a történelem vetett lábat,

mikor megépítették ezt a házat,

született itt néhány generáció.

Mára emlék, kép a falon, bemutató.

2017. január 22.

Tiszakécske

Kép: Márta Nagy