Királd, édes otthon

Királd, édes otthon

Írta Kovács L. István

Itt nincsenek felhőt karcoló bércek,

csak szelíd dombjai a Bükk hegységnek,

itt halkabban zúgnak a fenyvesek,

és a csendes völgyek olyan kedvesek.

Domboldalak kopasz lankáin járva,

szembe jön vackor, som, szeder, málna,

a finom vad gyümölcsök jóllakatnak,

én az éhes vándor örülök a jó falatnak.

A bükkfáknak égig magasodik az ága,

tölgyeknek szétterül a koronája,

gyanta illatot áraszt a fenyőerdő,

megrészegít az éles, tiszta levegő.

A domb alján asztal, pad, pihenő,

kijelölt tűzhely, szalonna süthető,

ott ahol a kristályvizű forrás fakad,

s a víz, mi nem kell, a Sajóig szalad.

Rönkön ülve pihenek, emlékezem,

a házakat pásztázza lassan szemem,

sorolnám akkor melyikben ki lakott,

de, negyven év nagy idő, néha  elakadok….

2017. január 27.

Tiszakécske

Fotó: Internet