Leon levelek 1.
Írta: Kovács L. István
Pici
ember vagyok, alig pár hónapos,
kacajomtól
az egész lakás hangos.
Nevetgélek,
tornázom, jár kezem, lábam,
formálom
a hangokat, be nem fogom számat.
Néha
vitába szállok anyával, apával,
ami, nem
tetszik, közlöm a családdal.
Oázom, hangom
betölti a házat,
gyere
anya, etesd meg kicsi fiacskádat.
Hogy apát
se ölje meg az unalom,
készülhet,
ki kell cserélni a pelusom.
A séta,
kellemes délutáni program,
ők
gyalog jönnek, én a kocsimban.
Az esti
fürdést szeretem, jólesik,
anyát lepancsolni egy kicsit,
utána
kapok még vacsorát,
ha,ha ,azt
hiszi, végig alszom az éjszakát.
A mamákkal,
és papákkal vagyok bajba,
a
videón nem foghatnak karba,
de
hamar itt a tavasz, a jó idő,
és, majd,
elhozza őket a repülő.
A
nagynéniket is szeretem,
Anna
akkor volt itt, mikor születtem.
Kata ígérte,
hogy eljön a nyáron,
soká
lesz még, de én már nagyon várom.
2017.
január 1.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése