Érzelmek
Írta: Kovács L István
Ő nem
tud beszélni csak, jelez,
nem tud
ölelni, nincsenek kezek,
de, lehajol,
hozzád bújva gyengéden,
neked
adja magát feltétlenül, egészen.
Egy
szerelmi vallomással felér,
mikor orra
homlokoddal összeér.
Palota
a szíve ott laksz benne,
megfüröszt
tengernyi szeretetbe’.
Szereted
őt te is, hát hagyod,
tőle,
vele szép minden napod.
Nem
dobog, nem mozog,
farka
sem hajtja a legyet,
csak
élvezi, hogy veled lehet.
Sörényébe
túrsz kedvesen,
szavak
nélkül beszél a szív,
ez már
több mint szerelem,
szikrázva
vibrál az érzelem.
2017.
június 15.
Tiszakécske
Kép: Czeglédiné Kenyeres Réka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése