Vasparipa

Vasparipa

Írta: Kovács L István

Füstöt, kormot okádott,

kátrányszagú vasparipa,

és benne dagonyázott,

vagonok hosszú sora.

A táj felett lebegve,

füst szállt  hosszan elnyúlva,

már messziről jelezve,

hogy merre vitt az útja.

Vágtatott a síneken,

a hasából gőz süvölt,

és zakatolt rímesen,

alul dübörgött a föld.

424 a születési neve,

nem szép, névadó szülő,

bivalynak keresztelte,

volt ott akkora erő.

Mindegy, hogy pőre kocsi,

nyitott vagy zárt a vagon,

ha úti cél városi,

vagy éppen egy ősvadon.

Ilyen már rég nem robog,

csábítóan, bűzösen,

kit a füstje megcsapott,

övé lett örökösen.

2017. június 22.

Tiszakécske

Kép: Tibor Tornyai