Hófehér lapok

Hófehér lapok

Írta: Kovács L István

Fut az idő, nem sietek vele, hagyom

körül vesz a béke, a csend és nyugalom.

Kerti fák árnyékában töltöm a napot,

pihenek és könyvemben hajtok egy lapot.

Míg lassan átfordul a lap, eszembe jut,

ahogy bronzvörös hajad válladról lefut,

csók szomjam, csókkal oltja édes ajakad,

ahogy ölelésemnek átadtad magad.

Hófehér lapokra színeket álmodom,

tarka virágot a réten, domboldalon,

látod, már nem tudok futni, mint egykoron,

de sétához tudnám még adni vén karom. 

2017. június 5.

Tiszakécske