Zenében
születve
Írta Kovács L István
Hegedűnek
születtél, halkan szól a dal,
mit
vonód az érzelmeidből előcsal,
andalogva
jársz, vagy táncolsz a húrokon,
átéled,
és lelked fenn jár a csúcsokon.
Nem
baj, ha néha mélyről jön és bús a dal,
felszakad,
mert a lélek tisztulni akar,
a
melódia hömpölyög, mint lassú folyó,
hangján
elúszik a bánat, mint egy hajó.
Szaxofonnak
születtem, halkan búg dalom,
ahogy
gerle az ágon minden hajnalon,
vagy,
mint szél zúg pőre fák ágai között,
hangom,
hegedűd dallamába költözött.
Ajtót
nyit a zene szárnyat bont a lelkünk,
mint
felhők az égen hangokkal repülünk,
oda,
hol nem hallja senki, csak Te meg én,
duettet
játszunk egy más világ tetején.
2017.
november 12.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése