A Mikulás
Írta: Kovács L István
Otthona
a nagyvilág,
házról-házra
jár,
illedelmesen
kopog,
ajtó
előtt topog,
míg be
nem engedik.
Piros ruhában
jár,
haja,
szakálla hófehér már,
soha
nem visz, mindig csak hoz,
hozzájárul
a mosolyodhoz,
ma Te
voltál az ezredik.
Nincs
hó, nem siklik vele a szán,
így is
megérkezik estére tán,
a szánt
föltette kerékre,
a
rénszarvast két lóra cserélte,
akadály
nem lehet, Ő pontosan érkezik.
Jó
időben, hófúvásban, és ha fagy,
értünk
járja útját, senkit ki nem hagy,
apró gyermek
várja, s titkon a nagypapa,
borral,
kaláccsal kínálja őt nagymama,
a piros
ruha, kötelez, ezért sosem vétkezik.
2018.
december 11.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése