Megáll az idő

Megállt az idő

Írta: Kovács L István

Madarak röptükben halnak,

elmosódtak színek és fények,

éget a Nap, a homok lángot vet,

a Hold fénytelen, szürke,

már fű sem nő sehol, csak száll a por.

Volt egyszer egy szép sárgolyó,

felhő, eső, napsütés, szivárvány,

volt erdő, mező, vadvirág, patak és folyó,

seregnyi lény, azoknak még több faja,

és lett, volt, van az ember.

Száguld, homokkal üt arcul a szél,

füledbe üvölt, úgy kérdez:

Ember mond, mit tettél?

2018. december 25.

Tiszakécske.