Városi este
Írta
Kovács L István
Teliholdtól fénylik az ég,
házfalán sárgán izzik a fény,
vékony víztükör a macskakövön,
nézi benne magát az égi csillagözön.
A házak szeme néhol még hunyorog,
halvány fény világít meg ablakot,
tán tv mutat villogó képeket,
vagy anyja takart be egy gyermeket.
A közben óriásfenyő bólogat a csendben,
úgy véli, hogy ma minden rendben,
csak a toronyóra kattan néha egyet,
egy pillanatra körbejárja a teret.
Óránként a harang mélyet kondul,
ki pihen, most álmában egyet fordul,
az ember már régen megszokta,
hiányozna ha órakor nem kongatna.
A városra újra csend telepszik,
az éjszaka lassan megöregszik,
köpenye nehéz, mert uszálya,
megakadt egy hajnali sugárba.
2018. december 29.
Tiszakécske
Kép: Földesi Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése