Tükör
előtt
Írta: Kovács L István
A nő kilépett a fürdőkádból, fürdőlepedőt
csavart a dereka köré, és a víztől csöpögőhaját is a feje tetején összefogta
egy törölközővel. Mindig így kezdi a napot.
A
tükör elé lépett, ami sokkal nagyobb volt, mint általában a fürdőszobai tükrök.
Végig nézett magán. Már túl volt a negyedik X-en, arca olyan volt, mint egy
hamvas érett barack, gyönyörű, bársonyos és tiszta. Sehol egy mitesszer,
szemölcs vagy anyajegy, teste pedig feszes, mégis ruganyos, amit a heti háromszori
aerobiknak köszönhet. Formáját ismerős tinilányok is irigyelték már, kérdezték
tőle, hogy csinálja, de hiába hívta őket tornára, csak mosolyogtak.
Most
azonban a tegnap délutáni férfira gondolt, aki telefonon kért időpontra jött. Ahogy
belépett az ajtón köszönt elmondta mit szeretne, közben végig mérték egymást. Megállapította,
hogy közel járhat a harminchoz, magas volt izmos és jóképű, ujjatlan pólót,
farmert, és cowboy csizmát viselt, arcát nem régen borotválhatta.
A
rendelőben ő volt az utolsó páciense, csak egy oltást kellett beadni neki.
Igazság szerint nem is tudta, hogy kicsoda, átutazóban volt, de meg kellett
kapnia az injekcióját, amit magával hozott az igazolással együtt, hogy kell
neki az az oltás.
Az
asszisztense már elment a takarító meg csak reggel jön, rendelés előtt.
Ilyen eddig
még soha nem fordult elő vele, azt hitte tud bánni a sóvárgóan bókoló, hízelgő,
randit kérő férfiakkal. Ez a férfi nem kért randit, nem bókolt, nem dicsérte.
Ahogy a vállába beadta az oltást ő megfordult és egyszerűen csak átölelte, és
mielőtt megtudott volna szólalni már szájával az ő szájára tapadt. Nem
mondhatja, hogy erőszakos volt, mert nem szorította, nem bántotta, de olyan
határozottsággal ölelte és csókolta meg, hogy a lábai azonnal remegni kezdtek. Nem
tudott és talán nem is akart ellenállást mutatni. Ráadásul régen is volt
férfival. Fehér köpenye alatt csak egy tangát és melltartót viselt, ami a
férfinak nem jelentett akadályt. Megemelte, a vizsgáló asztal szélére ültette,
és mielőtt megszólalhatott volna, érezte testébe hatol a férfi, fogalma sem
volt mikor és hogy tette szabaddá magát az aktushoz, de neki sikoly helyett csak
a kéj sóhaja préselődött ki hangszálai közül. Volt már néhány férfi az
életében, de ilyet még soha nem érzett. Így nem is közeledett hozzá még senki. Határozott,
erős és mégis gyengéd volt, semmi ellenállást nem tudott mutatni neki, nem volt
hozzá ereje, csak remegve engedelmeskedett. Testét teljesen kitöltötte a férfi.
Lassú mozdulatait ő a csípőjével viszonozta, szájával és nyelvével cirógatta,
becézgette melleit, nyakát, fülét. Ilyen hosszan még nem szerették őt, úgy
érezte életében először jut el úgy a csillagok közzé, ahogy azt a nők álmodják,
és igazán szeretnék. Tudta azt is, ilyen érzésben soha többet nem fog
részesülni. Valószínűleg ez volt az ő álmainak hercege.
Még
az asztalon pihegett, mikor annyit mondott a fiú, köszönöm és már ott sem volt.
Állt
a tükör előtt és bosszankodott, hogy az ilyen dolgok miért csak az ember
álmaiban léteznek. Fejéről levette a törölközőt, elővette a hajszárítót mire
megszáradt a haja, az eszköz kellemes zümmögése visszahozta a jelenbe. Letette
a fürdőlepedőt még egyszer végig nézett magán, és öltözködni kezdett. Van,
remény kezdődik a rendelés és estig bármi történhet.
2020.
12. 01.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése